Szerző: Váradi Ferenc
Megjelent: 1997

Az év legbrutálisabb hónapja, a január riszálta magát. Délután négy óra lehetett. Már sötétedett. Hallani lehetett, ahogy Kémeri babrált valamit a lépcsőházban. A világítást akarta megbütykölni. Hallottam a hangját, pedig még csak a földszinten járt. Hangosan beszélgetett. A nagy zaj alapján úgy gondoltam, társasággal érkezik. – Mindjárt jönnek a többiek, most csináltam egy gyors körtelefont – mondta, miközben sáros lábbal az előszobámban matatott. Mindenféle bevezetés nélkül rátért a lényegre. – Kellene írnod egy könyvet a Tankcsapdáról. – Milyet? – Vastagot – és mutatta a kezeivel. – Amire te gondolsz, az egy lexikon. – Akkor kisebbet – egyezett bele látszólag. – Amúgy is nemsokára jönnek Lukácsék, majd velük megbeszéled. Hiába dugtam el gondosan a cigit, Nescafét és más értékes luxuscikkeimet, Kémeri mindent megtalál. Miközben a kávéját szürcsölgette, megérkeztek Laciék. – Mondta Péter, lenne ez a könyv dolog – kezdtem. – Ühüm. Ja igen – helyesel Lukács. – És hogy gondoltátok? – Hát, hogy… szóval a zenekarról kellene hogy szóljon természetesen, lehetőleg olyan dolgok lennének benne, ami eddig nem jelent meg sehol. – Mittudomén, lenne benne fénykép is – javasolta Cseresznye. – Á, az jó. Fénykép az kell – helyeselt Gyuri. Na, a többi innen már gyerekjáték – közölte Kémeri, és amilyen gyorsan jöttek, el is mentek. Röviden így kezdődött ennek a könyvnek a története. (Debrecen, 1997. január 27.)

Fotózta:
Göbölyös László
Szilágyi Lenke
Husz Péter
Kötéstípus: Ragasztott papírkötés
Terjedelem: 149 oldal
ISBN: 963-048-580-x
Kiadó: előbb szerzői kiadás, madj Wanted könyvek kiadó